BURZUM Interju – Metal Crypt Zine 20005

1. Üdvözlet Varg, hogy mennek a dolgok?

Üdvözlet Chris, minden rendben van.

2. Az utóbbi pár száz évben egyaránt láthatjuk a természet növekedő semmibevetését és a kultúra és az örökség hanyatlását. Mit gondolsz, mi a felelős mindezért és hogyan lehetne javítani a helyzeten?

Tekintettel arra, hogy ez csak egy interjú megpróbálok rövid lenni, de ez nem egyszerű amikor egy ilyen kérdésről van szó. Szerintem a természet, a kultúra és az örökség iránti növekedő figyelmetlenség a kapitalizmus termésetes következménye. Amikor az emberek jobban foglalkoznak a haszonnal mint a világgal amiben élnek, ez az ami történik. A "nyugati" világ kapitalizmusa pedig a kereszténység természetes következménye, mert a kereszténység teremtette meg a spirituális ürességet kiűzvén a pogányságot, s mindaz ami maradt az a materializmus és egy vallás értelmetlen tartalommal. A keresztények gyakran megtartották a pogány ünnepeket, szertartásokat és jelképeket, ám ezek már nem bírtak valódi tartalommal. Például a Yule, a téli napforduló "Krisztus születésnapjává" vált, a Húsvét az a nap lett "amikor Krisztus visszatért a sírjából", a nyári napforduló "Szent Hans Napja" lett, Heimdallrból Mikulás lett, és így tovább. Eredetileg a Yule a Napkerék fordulásának napját jelzi, s ezen a napon a halottak meglátogatják az élőket. A Húsvét az az első Vasárnap a tavaszi napéjegyenlőség utáni első telihold után, s ez az a nap, amikor Baldr és felesége visszatérnek a pokolból. A nyári napforduló Freyja, a szerelem istennőjének születését jelzi. S Heimdallr nem csak ajándékot hozott nekünk, ő volt a közvetítő köztünk és az istenek között. Végül is ő a (szivárvány) Mennybe (Asgardba) vezető híd őrzője! Mindez elveszett a kereszténységgel, s a spirituális valósággal és isteni eredetünkkel való kapcsolat nélkül, így szólván, csak az alap fizikai világ marad nekünk. Az életben nincs többé célunk azonkívül, hogy véletlenszerűen járjuk a Földet és (fizikailag) jómódúakká váljunk, kényelmes életet éljünk, s nem hiszem, hogy mindazok a nők és férfiak valóban elégedettek ezzel az egésszel, kivéve persze a rendkívül felszínes és egoisztikus embereket.

A spirituális üresség még nagyobb problémává vált abból a tényből kifolyólag, hogy hat milliárd ember él ezen a bolygón, és majdnem mindegyikőjük a lehető legjobban törekszik arra, hogy annyi vagyont halmozzon fel amennyihez csak képes hozzáférni a mocskos kezével. Azt is láthatjuk, hogy a "nyugati" kapitalisták a vagyonukat és a rendszerüket a szegényebb országokba próbálják exportálni. Nem azért, hogy segítsenek ezeknek az országoknak, hanem, hogy új piacot teremtsenek a saját termékeiknek. Alapvetően csak több fogyasztót akarnak.

Ez még nagyobb katasztrófa lesz a természet számára, amint Kína és India is jómódúvá válik, mert a bolygónk nem tud elviselni még 2,4 milliárd kapitalista disznót, akik légszennyező autókat vezetnek és lényegében értelmetlen fogyasztói cikkeket vásárolnak egész álló nap a hét minden napján. Elég bajunk van a meglévő 1 milliárd kapitalista disznóval (főleg USA-ban, Európában és Japánban). És mi lesz akkor, ha a világ lakossága eléri a 9 vagy talán a 10 milliárdot, ahol a többség kapitalista fogyasztó?

A sors iróniája, hogy az egyetlen dolog, ami megmentheti az emberiséget az országos járványok, természeti katasztrófák és egyéb emberi katasztrófák tömege, melyek elsöprik többségünket. Valójában azt gondolom, hogy a katasztrófa elkerülhetetlen - hacsak nem történik valami drasztikus azon nyomban - és hogy őszinte legyek, én még örülök is neki. Minél hamarabb összedől ez a világrend, annál jobb. Még csak nem is kell tennünk semmit, hogy összedőljön a káosztól. A legjobb és egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy eltűnünk a szökőár elől, és megbizonyosodunk arról, hogy a legjobbak közülünk túlélik, a pogány kultúránkkal egyetemben. Elvonulhatunk fizikailag a modern világtól és minden erkölcsi, fizikai, érzelmi, szellemi és lelki hanyatlásától és romlottságától.

Ahhoz, hogy úgy éljünk, ahogy kellene a vérünkre kell hallgatnunk, így mondván. A pogányságunk a vérünkben van, s hogy képesek legyünk egy pozitív és értelmes civilizációt teremteni a jövőben - annak "Szodómia és Gomorrah" romjain, amiben most élünk - a vérünkre hallgatva, azzal összhangban kell élnünk.

3. Mit olvasol jelenleg, s megengedték-e, hogy zenét hallgass mostanában?

Most éppen a Vollmer Mythologie Aller Volker-t olvasom (ami úgy fordítható, hogy          "Vollmer: Összes Nép Mitológiája"), amit Dr.Vollmer írt. Ezenkívül a Dr.Carl G.Jung által írott Manniskan och Hennes Symboler-t is olvasom. Az utóbbi az "Ember és Szimbólumai" svéd fordítása, amit valójában már olvastam régebben, kb tíz éve. A Vollmer Myrhologie Aller Volker egy mitológiai enciklopédia, melyet 1874-ben adták ki Stuttgart-ban, Németországban. Azért olvasom, mert ez az egyetlen könyv, amit találtam és amely mondhat nekem valamit a szláv, fin és balti mitológiáról. Különösen érdekes régi könyveket olvasni a mitológiáról és a kultúránkról, mert mindig sokkal jobbak, mint az újak. Nincsennek átitatva politikai korrektséggel, s nem teszik nevetségessé az európai kultúránkat, mint ahogyan a modern könyvek többsége.

A trondheim-i börtönben három előre beprogramozott állami rádióadót hallgathatunk a falba beépített rádión, vagy nézhetünk TV-t és reménykedhetünk lesz benne némi zene, de semmiféleképpen nem hallgathatunk CD-t vagy kazettát. Így röviden, olyan zenét hallgathatok, amit nem akarok hallgatni, bár a legtöbb rádió műsor nem sugároz túl sok zenét, csupán az állami propagandát hírdeti (vagy "szórakozást", ahogyan ezt hívják manapság). Tizenkét év börtön után összesen kb 30-40 -szer hallgattam rádiót és csak akkor, amikor még TV-m sem volt. (Amikor hónapok óta nem hallottál egy hangot sem még a pop zenével vegyített állami propaganda is vonzó lehetőséggé válik kb tíz percre, mielőtt még eszedbe jut, hogy miért is nem hallgattál ilyen szart és kikapcsolod megint...)

Múlt december óta a cellámban van egy nem elektronikus gitárom, így nem teljesen zene nélkül vagyok.

4. Számíthatnak-e az emberek arra, hogy a szabadulásod után kiadsz még zenét?

Minden bizonnyal. A jövőbéli albumok, ha valaha fel is veszek valamit, úgy fognak hangzani, mint a régi albumok, akár tetszik nekem ez akár nem, mert képtelen vagyok olyan zenét írni, ami nem "burzumosan" hangzana. :) Attól félek nem leszek majd túl eredeti vagy különböző a régi Burzumhoz képest, ahogy ezt én szerettem volna, de, gondolom, vannak emberek, akik szerint ez úgy jó, ahogy van. Másfelől nem túl meglepő, hogy még mindig olyan zenét csinálok, mely úgy hangzik, mint a saját zeném...

5. Hogy idézzem az általad nem régiben írt cikket: "Bizonyos értelemben ez a Burzum Arany Kora volt, mely természetes véget ért, amikor bebörtönöztek 1993 augusztusában."Miért változott meg a Burzum szellemisége oly nagy mértékben, amikor börtönbe kerültél?

Valószínűleg félreértetted azt, amit a cikkben írtam. A Burzum szellemisége sohasem változott meg, de a lehetőségem, hogy zenét írjak jelentősen megváltozott, amikor bebörtönöztek. Többé-kevésbé lehetetlen felvenni zenét a börtönben, s az egyetlen zene, amit felvehettem, az az elektronikus zene volt, amikor megengedték, hogy legyen egy szintetizátorom pár hónapig, 1994 és 95 között, ill. 1998-ban. Miután a szintetizátor már pár hónapja megvolt, 1998-ban, választanom kellett közötte és a laptop számítógépem között, mert a börtön hatósága nem engedélyezte mindkettőt egyszerre ("biztonsági okokból"). S én a számítógépet választottam azt gondolván, hogy bárhogyan képes vagyok zenét csinálni, bármiféle zeneszerkesztős program segítségével. De a börtönhatóságoknak más elgondolásai voltak - azt állították, hogy nincs "rendkívüli szükségem" a zeneprogramra, mellyel zenét csinálhatnék a számítógépemen. Így azóta zeneszerkesztős program hiányában képtelen voltam zenét csinálni. Ez, gyakorlatilag, a fő oka, hogy 1999 óta nem adtam ki új anyagot. Ahhoz, hogy install-áljak egy zeneprogramot szükségem van egy CD-ROM-ra, ám ebben a börtönben tilos a CD ("biztonsági okokból").

Akárhogyan is, amióta van gitárom legalább csinálhatok zenét, de várnom kell  a felvételével a szabadulásomig.

6. Mi különböztette meg a Burzumot a többi norvég bandától abban az időben?

Sok minden. A motiváció egész biztosan más volt. Más volt a hátter is. Szövegeim norvégul voltak, míg a többi banda angolul írt szöveget. S persze én egyedül voltam, míg a többiek igazi bandák voltak. Igazán nem tudom mit mondjak erről. Talán megtalálod a kérdésedre a választ a különböző "Egy Burzum Történet" cikkekben, melyek a www.burzum.org weblapon lesznek publikálva?

7. Egyszer azt állítottad, hogy "a metál az néger zene", még mindig igaznak véled ezt az állítást?

Igen is, nem is. Szerintem a metal kultúra néger kultúra, abban az értelemben, hogy a hagyományos metálosok úgy néznek ki, úgy viselkednek és úgy gondolkodnak, mint egy halom "fehér nigger". Ez egy (legalábbis gyakran) kifejezetten primitív, tudatlan és semmitmondó szubkultúra, mint ahogy az összes rock 'n roll szubkultúra is. Én is hallgattam metal zenét, de ettől még soha nem viselkedtem úgy, mint egy néger, és nem is értem mi az értelme ennek a szubkultúrának. Sokat dohányozni vagy berúgni, lefeküdni mindenkivel és nemi betegségekkel fertőzni egymást, egész végig bulizni, koncertekre járni, hogy találkozz más vákum-fejűekkel, stb. Mi értelme? Még a bozótlakó négerek is értelmesebbek, építőjellegűbbek és mélyebbek lehetnek, mint ezek.

E szubkultúra igazi vonzereje valószínűleg valami másban rejlik, mint például a modern világ megvetése, a halál és a gótika iránti vonzalom, romantika és még a pogány értékek is, de mindez olyan heyltelenné válik, amikor a hagyományos rock 'n rollal vagy a hevy metallal keveredik.

8. Mit gondolsz a nőkről és egyenrangúaknak tekinted-e őket?

Persze, a nők egyenrangúak, de emellett másabbak, mint a férfiak és máskép is kell, hogy bánjanak velük. Más céljaik kell, hogy legyenek az életben. Szerintem a régimódi felfogás a legjobb, s hozzá kell, hogy tegyem, hogy a régimódi alatt az antik időkbeli férfiakról, nőkről és az életben való szerepükről alkotott felfogást értem (Skandináviában).

Igazándiból kicsit nehéz válaszolni erre a kérdésre, mert csak jó dolgokat tudok mondani a nőkről, de semmi jót nem mondhatok a modern nőkről. Így hát, hol is kezdjem? Ha a modern nőket vesszük előszőr, úgy gondolom, szomorú látni, milyen - bocsánat a kifejezésért - elbaszott lett a modern női kultúra. Manapság az anya szerepe le van nézve, "háziasszonynak" lenni  pedig egyenesen sértés sok modern nő számára. Ezt a "férfi elnyomás" részeként látják. Otthon maradni a gyerekekkel - rémálom és teher. Ehelyett műveltséget szereznek (általában valami elméleti zagyvaságot) és a legjobban törekednek arra, hogy olyanok legyenek, mint a férfiak. Dolgoznak, mint a férfiak, öltöznek, mint a férfiak, úgy próbálnak gondolkodni, beszélni és viselkedni, mint a férfiak (és egyesek még úgy is néznek ki, mint a férfiak). Mivel minden okos nő el van foglalva a műveltség megszerzésével, az álatlában butább nők szülik a legtöbb gyereket, s ennek következményeképpen az egész faj egyre butul - mivel az átlag intelligencia szintje süllyed, mivel a buta nők szülik a legtöbb gyereket.

A főzésre is megvetéssel tekintenek. Egy (amerikai nő) barátom rámutatott arra a tényre, hogy USA-ban egy nő sokkal inkább fog felpofozni egy férfit, ha arra kéri, hogy főzzön egy vacsorát, mint hogyha valamilyen sexuális szolgáltatást követel az első randin, s szerintem helyesen állítja ezt. Minden "szabadság", amit a nők kaptak azt okozza, hogy a nők pozitív tulajdonságaikat a férfiak negatív tulajdonságaival helyettesítik.

Találkoztam norvég férfiakkal, akinek olyan barátnői voltak, akik még azt sem tudták, hogyan kell limonádét csinálni vagy megfőzni egy tojást. S jegyezzük meg a múlt időt - voltak barátnőik -, mivel valószínűleg nem foglalkoztak azzal, hogy velük maradjanak. A nők szépsége magukhoz csábította a férfiakat, de nem volt semmilyen más tulajdonságuk, így nem tudták megtartani a férfiaikat.

A modern nők már nem tudnak főzni, nem akarnak már gyereket szülni, s többé már nem kedves, rendes és szerető teremtmények, akik azt gondolják, hogy a családdal töltött idő jó dolog. Valószínűleg túl "függetlenek" és "erősek", hogy sajét családot alapítsanak. Az egyetlen dolog, amit a modern nők kínálhatnak a férfiaknak, az a szex. Így ahelyett, hogy szerető háziasszonyok legyenek, akik főznek és nevelik a gyerekeket szexuális tárgyakká válnak. S olyan feldúltak érzelmileg és szellemileg is, hogy gyakran a munkahelyüken szerzett pénzük nagy részét plasztikai műtétekre, kozmetikumokra és tonnányi ruhára költik, mert reménytelen probálkozásukban, hogy vonzóbbá váljanak azt hiszik ezektől jobban néznek ki. Hát, semilyen más vonzó tulajdonságuk nincs a férfiak szemében, így mi mást várhatnánk tőlük? Ez a feminizmus gyümölcse. A "női szabadság" gyümölcse.

Egy igazán okos nő megérti, hogy háziasszonynak lenni, gyereket nevelni  és főzni nem lealacsonyodás. Olyan feladatot végeznek, amely rendkívül fontos az egész rokonság, törzs és nemzet számára, és senki más nem tudja elvégezni helyettük. A férfiak biztosan nem! A nők okkal vannak felszerelve méhvel és mellekkel. Így működik a természet, akár tetszik, akár nem. Egy nő számára nem lealacsonyodás nőnek lenni. Mindenkinek meg kell értenie ezt, még a gyűlöletes, önutálatos feministáknak is.

A valódi nők, akiket imádok és tisztelek, mind egyenranguak velem, de a modern nőket inkább undorító, primitív és zavarodott állatoknak, legjobb esetben alembereknek látom. És azok, akik azt hiszik, hogy én valamiféle férfi soviniszta vagyok, aki csak kritizálja a modern nőket, tévednek, mert ez nem csak a modern nők támadása, hanem az egész modern világ elleni támadás, s a modern férfiak semmivel sem jobbak. A modern férfiak többsége hálásnak kell legyen, hogy még nem altatták el őket, mint a kutyákat, amikor valami baj van velük. Az egész emberi faj feldúlt manapság, nem csak a modern nők. S biztos vagyok benne, hogy sokkal több megmenteni való nő van, mint férfi, hogy úgy mondjam.

9. Mit gondolsz a negroid fajról?

Nos, ne pazaroljunk időt a néger fajokról való elmélkedésre.

10. Kik azok a szerzők és alakok, akiket nagyra értékelsz?

Nagyra értékelem az olyan írókat, mint Julius Evola, F.W.Nietzsche, Oswald Spengler és Knut Hamsun (bár az ő könyvei inkább unalmasak, az ötletei mégis nagyon érdekesek), de természetesen nem értek egyet mindennel, amit mondanak.

Amikor az általam nagyra tartott alakokról kell beszélni, nem tudok mit mondani. Álatlában nem gondolkodom azon a szinten. Az egyéni emberi lények ritkán fontosak számomra, kivéve a legközelebbi barátaimat és családomat persze.

A személyek, akiket nagyra becsülök mindazon nők, férfiak, fiúk és lányok kell, hogy legyenek, akik fellázadnak a modern világ ellen és nem hajlandók lealacsonyodni azáltal, hogy résztvesznek a modern állatseregletben. Csodálom azokat a fiúkat és lányokat, akik várnak a szexel a házasságig, s utána hűségesek maradnak hitvesükhöz, amíg meg nem halnak. Csodálom általában magát az erőt, bárhol testesüljön meg. Csodálom az őszinteséget, bátorságot, erkölcsöt, kreativitást, intelligenciát, tisztaságot, bölcsességet és stb.

11. Van-e kedvenc Burzum albumod és elmondanád-e a véleményed minden egyes kiadványodról?

A kedvenc Burzum albumom valószínűleg a Hvis Lyset tar oss. Igen, leírom a véleményem minden egyes kiadványhoz, amelyhez hozzájárultam...

A debütáló album: a produkció kicsit vékony ezen az albumon, az ének és a magas szólamok is inkább idegesítővé válnak a hallgatás vége felé. Visszamenőlegesen sok minden van, amit másképp csinálnék, mint ahogy az albumra felvettem, de mindent egybevetve tetszik. Nagyon eredeti volt, amikor megszületett, minden értelemben (jó és rossz).

Det Som Engang Var ("Ami egyszer volt") album: amint emlékszem az ének sokkal jobb és a hangzás is egy fokkal jobb, de ettől eltekintve igen hasonlít a debut albumra. A számok ugyanakkor keletkeztek, mint a debut album számai, így bizonyos értelemben ez a debut album "része", s ez látható a borítón is.

Aske ("Hamvak") mini-LP: bárcsak soha ne is vettem volna fel ezt a mini-LP-t elsőként, mert ez csak egy mini-LP, én pedig nem szeretm sem az EP-t, sem a mini-LP-ket, sem a "best of" albumokat, sem a válogatásokat, sem az egyszámos kiadványokat. Ha ez nem egy teljes hosszúságú album, nem éri meg kiadni...

Hvis Lysett tar oss ("Ha a Fény elvisz minket") album: ez, ahogyan én látom, a legjobb Burzum album. Nagyon "anti-rock sztáros" és, úgy gondolom, eredeti, következetes és közel áll ahhoz, amit el akartam érni, amikor felvettem. Ez az album az első olyan anyag, ahol zenét játszottam, ahelyett, hogy csak különböző hangszereken játsszak... A korábbi albumokon is ezt tettem, de nem olyan sikeresen, mint ezen az albumon.

Filosofem album: ez az album tartalmazza az első igazi Burzum számot, melynek címe Dunkelheit az albumon (de az igazi számcím Burzum volt. Dunkelheit az csak a német megfelelője a Burzumnak), ezt eredetileg a Hvis Lyset tar oss albumba akartam belefoglalni (de a felvétel nagyon szegény lett, ezért nem használtam fel). Akkor változtattam meg a nevet Uruk-Hairól Burzumra, amikor megcsináltam ezt a számot (1991 augusztusában talán). Az album egy kicsit furcsa, és messze áll a tökéletestől, de megfelelő. Sajnos (?), ez az album hangzik a leginkább úgy, mint az új Burzum zene.  

Daudi Baldrs ("Baldr Halála") album: ezen album néhány számának metal verziója igazán tök jó, így, úgy gondolom, legalább az egyik rajta lesz a következő albumon. (Mellesleg, a Jesu dod c. szám is, a Filosofem albumon, egy metalos verziója ezen számok egyikének.) Nem vagyok túlságosan oda ezért az albumért, de elmegy. Legalább két szám van, amit nagyon szeretek (az első kettőt, amennyire emlékszem). Egyszer, egy német válogatáson, azt hiszem, hallottam egy Daudi Baldrs szám feldolgozást és igazán tetszett... sokkal jobb volt, mint az eredeti. :) Röviden, mondjuk, hogy jobban kedvelem ezen számok metal változatát, ja, és ez egy börtöncellában lett felvéve, egy átlagos magnóval, így a hangzás természetesen nem a legjobb.

Hlidskjalf ("Rejtett nyitány az Asgardba" vagy "Titkos Rituáléhelyszín") album: legalább három olyan szám van ezen az albumon, amit igen szeretek, de általánosságban ez az album eléggé hasonlít a Daudi Bladrsre Ez volt a legjobb, amit kihozhattam magamból pár hónap alatt - az az idő alatt, ami rendelkezésemre állt, hogy befejezzek egy-egy albumot, mielőtt a börtön hatóságok egy másik börtönbe nem küldtek engem (1995-ben (Daudi Bladrs)) vagy megakadályoztak, hogy bármi mást vegyek fel (1998-ban (Hlidskjalf)).

Old Funeral, Devoured Carcass EP: ez volt az első zene, amit stúdióban vettem fel, amikor 17 éves voltam. Ezen az albumon death metal hallható és a hangzás nem igazán jó. Amennyire emlékszem, megfelelő volt, de az Old Funeral demo kazettája, amelyiken nem szerepeltem, sokkal, de sokkal jobb lett. És hozzá kell tennem, hogy bár csináltam némi zenét ezen az EP-n, de semmi közöm nem volt sem a szövegekhez, sem a borítóhoz. ("Devoured Carcass=Felfalt Tetem"? Adj egy kis szünetet...Majdnem olyan idétlenül hangzik, mint az Immortal szövegek...)

Mayhem, De Myseteriis Dom Sathanas album: ahogyan, gondolom, tudod, ezen az albumon basszusgitároztam. Nem vagyok hivatalosan feljegyezve, mint bassgitáros ezen az albumon, egyszerűen azért, mert Euronymous szülei azt mondták Hellhammernek, hogy megállítják az albumon folyó munkát, ha úgy próbálja meg kiadni, hogy az ő fiuk és én mindketten rajta vagyunk. Így Hellhammer azt mondta nekik, hogy őmaga újra felvette a basszus sávot, ami hazugság volt; végül egyszerűen csak kitörölte a nevemet a borítóból, pusztán csak azért, hogy kielégítse Euronymous szüleit. (Szemben a népszerű hiedelemmel, soha nem volt semmi konfliktus köztem és a mayhemes arcok között, még a Euronymoushoz kapcsolódó "kellemetlenség" után sem.)

Egyszer azt mondtam, hogy ez az album sokáig bűzlött, mert az ének tönkretett mindent. De az igazság az, hogy akkor, amikor ezt mondtam tulajdonképpen csak a Freezing Moon énekét hallottam, s úgy gondolom a Freezing Moon tényleg nagyon bűzlik, de a többi szám éneke tökéletes. Az ok, amiért úgy gondolom, hogy a Freezing Moon bűzlik az az, hogy megszoktam Dead énekét és a stílusát, ahogyan énekelt, és sohasem akrtam, hogy ez megváltozzon. Attila, az album vendégénekese, sokkal biztosabb volt a "művészi tökéletességében", s nem akarta úgy énekelni, mint Dead, így (sajnos) a saját elképzelését akarta megvalósítani.              

Szóval, úgy gondolom, hogy ez az album hatalmas. Igazán eredeti, nem kis szűzalékban Hellhammer intenzív dobjátékának köszönhetően. S azt is mondanám, hogy ez az album megörökítette Euronymous minden pozitívumát. Hellhammer dobolása különlegesség teszi ezt az albumot, de úgyanígy a gitár riffek is, amelyekért Euronymous volt a felelős (bár Hellhammer, Necrobutcher és még én is írtam némi riffet).

Sohasem olvastam ezen album szövegeit, s nem is láttam a borítót, de még mindig merem állítani, hogy azon néhán black metal kiadvány közé tartozik, amelyet nagyra tartok és amelyet hallgatnám, ha lenne rá lehetőségem. Mi a fenéért foglalkoznak egyáltalán az emberek más black metal albumok hallgatásával, ha ezt is hallgathatják? Egy jó album számomra az az album, amibe sohasem unsz bele, s azt hiszem ez pont egy ilyen album.

12. Ha visszamehetnél arra a napra, amikor megölted Euronymoust, megint megtetted volna? Mi volt a tényleges oka, hogy megölted?

Ha érdekel ez a téma javaslom olvasd el az "Egy Burzum Történet 2. Rész - Euronymous"-t, amint az megjelenik a www.burzum.org-on, valószínűleg a következő hónapban (2005 májusa).

13. Mit csinálsz mostanában, hogy elfoglald magad és van-e valami fogalmad arról, mikor engedhetnek ki?

A norvég alkotmány és a nemzetközi törvény szerint 2006 áprilisában kell, hogy kiengedjenek próbaidőre, de nem tudom, meg fog-e ez történni. Az igazságügyi minisztériummal kapcsolatos tapasztalataim nem nevezhetőek jónak, így nem vagyok túl optimista e kérdést illetően. Nem hiszem, hogy túlságosan szeretnének engem... és sajnos sokkal fontosabb, hogy szeressenek, mint hogy a törvény a te oldaladon álljon.

Ami az kérdésedet illeti, hogy "mostanában" mit csinálok a börtönben, hogy elfoglaljam magam, nos, főleg olvasok, levelezem különböző emberekkel, cikkeket írok és különböző kérvényeket nyújtok be a börtön hatóságainak - amiket általában figyelmen kívül hagynak (nyilvánvalóan nem adhatnak nekem számítógépes enciklopédiát "biztonsági okok" miatt és mert szerintük nincs szükségem enciklopédiára...?!) vagy esetenként meghallgatnak (például, ahogy mondtam neked, múlt Decemberben megengedték, hogy legyen egy nem elektronikus gitárom a cellámban).

Ezen kívül kocogok a cellámban - előre-hátra a földön - és vannak vízzel teli műanyag üvegeim, melyeket súlyként használok, csinálok még fekvőtámaszokat és felüléseket, és általában próbálok nem elrohadni.

Mindeig van valami tennivaló és sohasem volt probléma, hogy elfoglaljam magam. A legnagyobb gond, amikor a börtön hatóságok rákényszerítik a rabokat, hogy "dolgozzanak", és nekünk egész nap ülnünk kell valahol, mint egy műhelyben, és semmit sem csinálni (mert húsz "dolgozó" ember számára csak egy vagy két embernyi munka van), de "szerencsére" az új rendőrségi és törvényi reformoknak köszönhetően, ill. az udvaron folyó új "ideiglenes börtön barakok" építésének köszönhetően a börtön megtelt rabokkal, a börtönöknek pedig nincsennek forrásaik, hogy kezeljék ezt a helyzetet, így csak néhány rabnak van "munkája". A többit egyszerűen egész nap a cellájában tartanak és rájuk hagyják, hogy maguk foglalják el magukat. Számomra és sok más számára ez nem probléma, de főleg a szegény fattyúk számára, akik még olvasni sem tudnak (és ezek teszik ki a rabok egy harmadát), igazán ártalmas lehet, és amikor esetenként megtörnek és felgyújtják a cellájukat, összetörik a berendezést és a TV-t, levágják vagy eltörik az ujjaikat vagy más végtagjaikat (az egyik fickó az Ila börtönben levágta a saját heréit! *Ouch*...), villákat és késeket nyelnek, behúznak egyet a börtönőrnek vagy egy másik rabnak, meg ilyenek, ezért megbüntetik őket, mert "viselkednek" jól, az igazságühyi miniszter vagy az igazgató pedig egy új törvénnyel jön elő "biztonsági okokból", és mégjobban meghúzzák a csavart, ami csak mégtöbb rab megtörését, anti-szociálissá vagy veszélyessé válását eredményezi. Ez egy nagyon intelligens rendszer...

14. Vannak-e tapasztalataid valamilyen drogokkal a múltban és mit gomdolsz a droghasználatról?

Nem, soha nem próbáltam drogokat. Még aszpirint sem veszek be, ha fáj a fejem és soha nem is fáj a fejem (valószínúleg azért, mert soha nem veszek be aszpirint...).

A drogokról alkotott véleményem kristálytiszta. Az egyetlen droghasználat, amit elnézek, az az orvosi alkalmazása a gyógyszerészeti drogoknak, amikor ez feltétlenül szükséges (és ez ritkán feltétlenül szükséges). Tizenkét évnyi börtön után, arra kényszerülve, hogy drogosokhoz közel éljek, tisztán látom, hogyan rombolják le a drogok az embereket érzelmileg, fizikailag, erkölcsileg és még szellemileg is, és persze ez megerősítette bennem a drogosok iránti lenézésemet. Nagyon bosszantó látni, hogy a börtönbe vetett kamaszok rá vannak kényszerítve normális börtöni cellákban ülni és "dolgozni" menni más rabokkal (mert a "többi rabbal való szocializálódás" és a "munka" a hatóságok szerinti "rehabilitáció" része), ahol narkósok és bűnöző idegenek drogokat kínálnak nekik és teljesen lerohasztják az erkölcseiket, és egyes kivételektől eltekintően minden kamasz, akit láttam narkósként és hírhedt bűnözőként végzett. Sokat lehetne beszélni erről, de úgy tűnik nem sokakat érdekli ez a téma, így egyszerűen azt mondom, hogy a normális droghasználatot és a drogokkal való visszaélést úgy látom, mint az emberi szemét és a Föld söpredékének tárgyát. Minél több narkós hal meg túladaglásban, annál jobb; a szavazók pedig megérdemlik az összes bűnözést, ami van, az idióta börtön- és drog politikájuk és a drog problémához való humánus keresztény hozzáállásuk eredményeképpen. Sorakoztassuk fel a dealereket az összes drogfogyasztóval egyetemben egy fal mentén, és a probléma egyszer s mindenkorra meg van oldva. A rendőrség már tudja kik ezek és ha néhány ártatlan is velük megy az pech, de még mindig megéri. Ártatlanok fognak elpuszulni, ha nem foglalkozunk a problémával. A sors iróniája, hog amikor elmondom a narkósoknak, hogyan látom ezt, egyetértenek velem, de amíg a "humanizmus" uralkodik a világon és amíg egy globális közösségben élünk a drogokkal való visszaélés problémája egyre nagyobb és nagyobb lesz, amíg olyan nagy nem lesz, hogy az egész globális "civilizáció" összeeseik, s nem mondhatom, hogy nem várom ezt a pillanatot. Minél hamarabb elpusztítja magát a modern "civilizáció", annál jobb, a droghasználat pedig csak felgyorsítja ezt a folyamatot.

15. Mit gondolsz azokról a kultúrákról/társadalmakról, amelyek más kultúrák hagyományait, hiedelmét, szertartásait átveszik?

Nos, láttuk, mi történt Hellászban és az ókori Római Birodalomban, amikor hagyták, hogy más kultúrák befolyásolják őket, s ugyanez történik Európa többi részével is. Másfelöl, nem lehetünk olyan konzervatívak, hogy gyenge rendszert és elképzelést hagyjunk uralkodni, ha vannak jobb alternatívák. Úgy gondolom, nyitottnak kell lennünk mindenre, ami a vérünkkel és a kollektív életértelmünkkel összhangban van, a többit pedig vissza kell utasítanunk. Másfelől, soha nem hallottam semmilyen jó ötletet Európán kívülről (Európa alatt az "európai (északi) fajt" értem), így nem hiszem, hogy ez nagy probléma lenne Európának.

A sokkultúralizmus fogalma csak egy agyhalott szar, mivel egy kultúra minden bizonnyal fölénybe kerül a többi rovására egy adott területen belül, így ha szeretnénk a saját kultúránk túlését türelmetlennek és konzervatívnak kell lennünk, vissza kell utasítani, akár le is rombolni, az idegen befolyást.

Manapság az USA a fő probléma ebben a témakörben, mert amit az USA csinál, az olyan mint amit a Kárthágóiak csináltak. Az USA is a kereskedelemmel hódít. Az egész világot elárasztják az amerikai fogyasztói cikkek. A Coca-Cola cégek, McDonald's, Levi-Strauss, Microsoft, a hollywoodi "szórakoztató" (id est propaganda) ipar, stb. Ezek mind rombolják a bolygónk kultúráit, hogy az amerikai kultúranélküliséggel pótolják azokat. Ez a "kultúrális" imperializmus természetesen összekapcsolódik a kapitalizmussal. Az amerikai cégek pénzt akarnak keresni minden következményre való tekintet nélkül. Nem azért csinálják ezt, mert "gonoszak", hanem csupám azért, mert kapzsik és nem képesek jóval előre gondolkodni.

Fel kell karolnunk a saját kultúránkat és saját kultúránk kell, hogy legyen, másképp mind olyanok leszünk, mint az átlag amerikaiak (és más kapitalisták), akik még a rágógumira is több pénzt költenek, mint könyvekre. Undorítóvá, ultra-egoistává, kapitalistává és materialistává, képmutatóvá és butává, tehetetlenné és lustává válunk. Elvesztünk minden esztétikai érzést vagy izlést. Fajilag meghatározhatatlan alemberi szarrá válunk és értelmi fogyatékossá a vallást illetően. Szerencsére van egy saját kultúránk, ez pedig a pogányság.

16. Hogyan változtál meg, mint személy amióta bebörtönöztek és hogyan tekintesz ma a black metalra? (Nem a mai black metalra gondolok, hanem a 90-es évek elejétől a közepéig tartó időszakra.)

A black metal egy lázadás volt a modern világ ellen és részben a kommerszálódott (amerikanizálódott) death metal színtér ellen. Ez egy lázadás volt, de egy kicsit értelmetlen, mert igazán semmit sem tehetsz, ha egy szökőárral állsz szemben. Nincs értelme harcolni ellene. Minden amit tehetsz az az, hogy eltünsz az útjából, s miután elment visszatérsz, hogy ujjáépitsd a falut a régi romjain.

Hogyan változtam meg mint személy? Passz. Szerintem még ennél is jobban megváltozok, mire kijutok a börtönből, s már nem leszek ketrecbe zárva, ahol túl sok időm van a gondolkodásra és arra, hogy átlássam ennek a teljesen beteg rendszernek a hibáit. Komolyan remélem, hogy egyszer szenvedélyesen érdeklődni fogok az átlagos unalom iránt, mint ahogy a legtöbb ember, de ez nem fog bekövetkzni amíg a börtönben vagyok vagy amíg ki vagyok szolgáltatva ennek a szovjet rendszernek az üldöztetésének. Ez biztos.

17. Véleményed szerint mi a legpusztítóbb, legártalmasabb oldala a kereszténységnek? 

Valószínűleg a nemzetközüség (ami az összes emberi faj pusztulásához vezet egy kultúranélküli, visszafejlődött és spirituálisan skizofréniás keverék faj érdekében), az alkalmatlan emberek művelése, a bűn és megbánás fogalma, és végül az a tény, hogy a zsidó (id est ázsiai) hiedelem rendszerre épült, melynek nincsennek gyökerei az európai kultúrában.

A kereszténység a késői római korszakban valami hanyatló és visszafejlődött rómaiak által született, mint az elnyomás eszköze, s ennek megfeleően kellene kezelni. Olyan, mint az elme és a szellem "bilincse", pusztító az emberiség számára. Valójában nem tekintem a kereszténységet vallásnak. Inkább valami lelki pestisnek, tömegpszihózisnak. Ezt elsőként és minél hamarabb kellen kezelni, mint egy problémát, melyet az orvosi tudomány segítségével kell megoldani. A kereszténység egy diagnózis. Olyan, mint az iszlám és a többi ázsiai "vallás" - a lélek és elme HIV/AIDS-je.

A kereszténység mérték után készült, mint az európaiak elnyomásának eszköz. Így úgy gondolom ez még annál is pusztítóbb a nem európaiak számára, mivel még a kereszténységbe foglalt számtalan európai hagyomány is idegen nekik. Például, miért lenne jó a "Mikulás" hagyománya az afrikai vagy az ázsiai gyerekek számára, amikor a "Mikulás" alakja az eredetileg egy ultra-rasszista európai, leginkább Heimdallr vagy Belobog néven ismert istenség, aki elsősorban a szőkehajú, fehérbőrű, kékszemű gyerekeknek adott ajándékot? A nem európaia fajok visszautasítottak, amíg ő is érintett ez ügyben.

18. Hogyan definiálnád a Burzum zenéjét?

Talán monoton, többnyire nem bonyolult és melankólikus.

19. A kérdésem közhely és vacak is, de mit tartasz az élet értelmének?

Szeretem a klisés és vacak kérdéseket...

Ez, ahogy biztosan tudod, elég bonyolult kérdés, és nem hiszem, hogy van olyan válasz, mely mindenkire érvényes. Akárhogyan is, azt hiszem tudok egy olyan választ, amely minden európai pogányra érvényes. A többi faj visszautasított az ősi európai vallás értelmében, így nem igazán érdekelnek, s az sem, hogy mit tesznek vagy miben hisznek. Az ősi (európai) mítoszok szerint az istenek teremtették az emberiséget, s egyes mítoszok azt állítják, hogy annyira kiábrándítónak találták teremtményüket, hogy elhagyták őket. De volt egy faj, melyben nem csalódtak. Ez volt a Jarl faj, vagy angol nevén Earl fajtája. Ez a titokzatos Jarl, melyet az antik idők óta EirilaR/Eirilaz -nak(ős-norvé/germán) ismerik, Heimdallr legfiatalabb fia volt, s az egyetlen fia, akit Odinn méltónak talált, hogy belépjen a Valholl-ba ("a kiválasztottak csarnoka") a Mennyben (Asgard).

Heimdallr megteremtett Jarl faját, mert Odinn, az istenek királya, egy emberi sereget akart létrehozni, mely segíthetne neki az éppen folyó háborúban a káosz vad és pusztító erői ellen. A Jarl faj egyénei csak úgy segíthettek Odinnak, ha meghaltak, mert a szivárvány hídon való áthaladáshoz és a Mennybe való belépéshez meg kell halni. Akárhogyis, Heimdallr megtanította Jarl népének az istenek rúnáit (titkait), így gyakorlatilag bármikor be- és kijárhattak a Mennybe, még életükben is. Minden, amire szükségük volt, az a pogány titkokba való beavatottság volt, s ennek egy része az volt, hogy el kellett játszaniuk a tetszhalottat vagy egyszerűen álruhába bújni. Mint ahogyan a görögök is tették, amikor megépítették a Trójai Falovat, hogy bekerülhessenek Trójába; vagy mint ahogy Hamupipőke (a beavatott) tette, amikor felvette a ruhát, hogy úgy nézzen ki, mint egy hercegnő, hogy beléphessen a királyi kastélyba (Asgard) és férjhez menjen a herceghez (Baldr). Az istenek megtanították Jarl népének, hogyan legyenek kapcsolatban az istenekkel.

A többi faj nem tud komunikálni az istenekkel. A kevésbé rasszista elmélet az, hogy az európaiak egyszerűen az istenek által voltak kiválasztva, hogy közvetítsék elképzeléseiket az emberiségnek, de az igazán jónak tűnő elmélet az, hogy az istenek csak a Jarl népével akartak komunkálni, mert a többiek nem voltak elég jók nekik. A többit visszautasították; a teremtés elbukott eredményei. Ez az oka annak is, hogy a mesékben mindig a legfiatalabb fiú vagy lány házasodhat össze a hercegnővel vagy a herceggel, a két idősebb testvér pedig mindig kegyetlen, buta, lusta és ronda. Jarl idősebb testvérei Karl ("szabad ember") és Trell ("szolga"), s az utóbbit még úgy is jellemzik a mitológiában, mint egy ronda, buta és feketebőrű embert.

Amit gyakorlatilag kiolvashatunk ebből az, hogy a faj tisztasága az alfa és az omega, ha kapcsolatot akarunk az isteni birodalommal, mert ha már nem lesz szőke, fehérbőrű és kék vagy szürke szemű ember soha sem fogunk tudni komunikálni az istenekkel.

Persze mindez zagyvaság azok számára, akik nem hisznek istenben, de úgy gondolom, hogy azok az emberek, akik legalább egy kevés inteligenciával rendelkeznek meg tudják érteni, hogy van valami spirituális, amit nem értünk vagy nem vagyunk képesek kommunikálni vele, ez az amit én az "istenek" alatt értek. Az ok, amiért nem tudunk kommunkiálni az istenekkel egyszerűen az, hogy többé már nem gyakoroljuk a pogány vallást.Többé már nem avatunk be embereket az ősi titkokba, természetesen azért mert a kereszténység a vallásunk helyébe lépett. A Halloween=Mindszentek ("hallow-eve = szent-este) többé már nem egy beavatási szertartás, hanem egy idétlen buli a gyerekeknek és a többieknek, akik nem igazán tudják mit is jelent igazából a Mindszentek vagy miért kellene egyáltalán halott lények ruháiba bújniuk. Nem tudják, hogy azért kell szellemek és más halott lények jelmezeibe öltözni, hogy belépést nyerjenek a Mennybe (és Pokolba, ami a népszerű hiedelemmel ellentétben nem egy rossz hely); hogy az őrök azt higgyék ők halottak és beléphessenek a holtak birodalmaiba. Mindez meg van magyarázva Az Ősi Skandinávia Titkai és Mitológiája-ban, így nem fogok belebonyolódni itt és most.

Amikot senki sem megy keresztül a beavatási titkokon senkinek sincs kapcsolata az istenekkel. Tehát senki sem ismeri az élet értelmét többé. Mindannyian csak kószálunk ezen bolygó felszínén minden cél és ok nélkül, mert a kereszténység felégette az utolsó beavatottakat Európa nagy tüzein a 18 században.

Az istenek többé már nem tudnak kommunikálni velünk és nem hallják imáinkat, mert a köztünk és az istenek közötti csatornát szétrombolták, amikor Európa keresztény lett. Ez az oka, hogy pusztítjuk bolygónkat. Ez az oka, hogy keverjük a fajokat és eredményeképpen romboljuk az európai fajt. Ez az oka, hogy a modern világban exisztenciális krízis van és többé már senki sem tudja, mit gondoljon, mondjon, higgyen vagy csináljon. Mindenhol káosz uralkodik és az Európa etnikumai kétségbeesetten  keresik a válaszokat mindenütt. Buddhizmusban, az Új Kor mozgalmában, materializmusban, hinduizmusban, drogokban, okkultizmusban és még az olyan nevetséges "vallásokban" is, mint az iszlám.

A múltban volt egy nyers nyilunk és egy nyers íjjunk, de legalább törekedtünk valamire. Ma az íjjunk és a nyilunk nagyon szép, arany, drága, tehnikailag fejlett és díszes, de mi a jó abban, hogy csak véletlenszerűen lövöldözünk a levegőbe remélve, hogy valamit majd csak eltalál.

A válasz megtalálható - vagy legalább is úgy gondolom, hogy tudom, hogy ott megtalálható - a saját ősi vallásunkban, Európa pogányságában. Hogy megismerjük az élet értelmét egyszerűen csak a múltba nézhetünk és megpróbálhatjuk kitalálni, mit csináltak pogány ősapáink, mert ők tudták az élet értelmét. Sport versenyeket szerveztek, mint az Olimpiai Játékok, hogy rátaláljanak a legjobb vérű férfira, majd összeházasodott és teherbe ejtette a papnőket. Így alkottak egy genetikailag jobb embert. A genetikailag hibás gyermekeket az erdőbe rakták ki, hogy farkasok falják fel őket vagy hogy szomjhalált haljanak, mert tudták, hogy a genetikailag jobb ember létrehozása az élet célja. Tudták, hogy az élet célja, hogy jobbá tegyék a fajunkat és önmaguk és jobbak legyenek fizikailag, szellemileg, lelkileg, érzelmileg és más elképzelhető és elképzelhetetlen értelemben.

És figyeljék, hogy azt mondom, hogy "jobbá tegyék a fajunkat" és nem "jobbá tegyük a fajainkat", mert a többi fajt visszautasították és ott nincs semmi, amit jobbá lehetne tenni. Ők olyanok, mint a régi 286-os vagy 386-os számítógépek, amelyeket már nem lehet eléggé feljavítani, így inkább kidobjuk őket a szemétdombra, mint az istenek a többi fajt, és inkább az újabb és jobb számítógépekre koncentrálunk. Még mindig használhatjuk a régi számítógépeket, mint írógépet, de az istenek nem írógépeknek teremtették az embereket.

Így az élet értelme, hogy tisztábbá és jobbá tegyük európai fajunkat, hogy (újra)termtsünk egy kultúrát, mely képessé tesz minket, hogy jobbá váljunk és megtisztuljunk és végül istenivé váljunk. Az élet értelme, hogy hagyjuk, hogy a homo deus (isteni ember) a fajunkban szülessen, s majd felemeljen minden egyént a fajunkból erre a szintre. Így együttesen felemelkedhetünk a regnum innocentiae-ba (az ártatlanság birodalmába), Asgardba, s képesek legyünk ott maradni egy változás végett (ahelyett, hogy folyton újászülessünk a Földön).

20. Mi lenne az ideális halál számodra?

Örülök, hogy a halálomon töprengsz és azon, hogy kellen meghalnom...:( De, komolyan válaszolok a kérdésedre, feltételezve, hogy téged ez a dolog igazán érdekel, s úgy gondolom ez egy ideillő kérdés a Burzumot illetően is.

Bizonyos értelemben a legszörnyűbb, legfájdalmasabb és legtragikusabb halál, amit csak elképzelhetsz az az ideális halál, mert ezek azok a halálok, amelyekre az emberek emlékeznek, amelyekről történeteket írnak és dalokat énekelnek. Ha nem ölnek meg és nem halok erőszakos halált, úgy gondolom, jobb szeretnék egyedül meghalni valahol, vagy talán megkérni a feleségemet, ha lesz olyanom, hogy öljön meg. Ha túl öreg leszek, vagy túl beteg és gyenge, minden bizonnyal keresek majd egy öreg kőris fár és egyszerűen felakasztom magam, mint ahogy Odinn és a pogány beavatottak tették. Csak én nem szándékozom visszatérni az életbe (addig nem, amíg újjá nem születek valahogy). Az öngyilkosság az a végső győzelem a test felett, mert a test természetes ösztönei arra fognak kényszeríteni, hogy életben maradj, bármi történjen is, míg a lélek és a hugr (elme, "lélek") mindig vissza akar térni az istenekhez. Az öngyilkosság azért is nagyon vonzó számomra, mert általa bebizonyíthatom a gyengét elsöprő erőt, s helyet adok a fiatalok és egészségesek számára, mégha az a gyenge énmagam vagyok, s természetesen egyszer én is gyenge és erőtlen leszek, mint mindannyiunk.

Hozzá kell tennem, hogy még ha nem is félek a haláltól, még mindig megrémülök ha életveszélyes helyzetekbe kerülök, mert a természetes túlélő ösztöneim közbeszólnak és az extrém szituációkban ők uralkodnak. Csak a hülyék és a "hibásan működő emberi lények" nem félnek.

A halál nem csak arról szól, hogy hogyan halsz meg, de arról is, hogyan temtnek el. Én szeretném, hogy testemet elégessék egy gyász máglyán, és/vagy egy domb alá temessék a saját tulajdonomban lévő földemen. Nem igazán tetszenek a viking vagy akár a vaskori temetési dombok, jobban tetszenek a kő ill. bronzkori temetkezési helyek, melyek kockakövekből épültek. Ezek fel- és lezárhatók voltak és sokszor több generáció maradványait is magábafoglaltak. Ezek a temetkezési dombok a halottak birodalmába való bejáratként is szerepeltek (úgy mint a barlangok, kutak, tavak és szent fák),s mint a Hamupipőkéről szóló mesében is, amikor felnyitja a halottak birodalmának kapuját az anyja sírján egy szent ágat használva (általában egy fagyöngyágat), vallásos értelembenben használták őket és főleg beavatási rejtélyekben.

Természetesen azt kívánom, hogy halálom hozzájáruljon a jövő generációk azon képességéhez, hogy gyakorolják európai vallásunkat, s úgy érzem ehhez szükségünk van néhány jó öreg tmetkezési dombra, bennük valódi emberi maradványokkal, mint például az én sebhelyes csontvázommal. :)

Ez a véleményem, nyugodtam hozzáírhatsz bármit, amit akarsz.

A halott test és a sír őrzője egy istennő, akit Freyja vagy Hel néven ismerünk, vagy egyszerűem Freyja-Hel. A neve úgy fordítható le, mint a "szerelem" és "teljes", "szerencse" és "egészséges" (Hel), mert nem válunk teljessé halálunk előtt, s nem találkozunk az isteni hercegnővel, vagy a nők esetében, az isteni herceggel, míg meg nem látogatjuk a holtak birodalmát (mint Hamupipőke). Továbbra, Hel(l)-t Skandináviában Helvetenek nevezik, a norvég Helviti-ből, ami azt jelenti "látogatás Helhez", és ez az utazás Helbe és Asgardba az, amire szükségünk van, hogy egyesüljünk az istenekkel, az unio mystica...

Végül megköszönöm az érdeklődésedet és az időnként furcs, közhelyes és vacak kérdéseket.

Remélem tetszettek a az esetenként furcs, klisés és vacak válaszaimat. :)

Üdvözlet egy wargaR-től, aki egy benőtt úton halad egyenesen Hel(l)-be...

Qua medicamenta non sanant, ignis sanat!

---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fordította: Dim